Kórokozója a Treponema pallidum nevű baktérium. A fertőzés lehetőségére akkor kell gondolni, ha a kialakuló fekély fájdalmatlanul, általános tünetek nélkül fejlődik ki. Nincsenek pontos adataink a betegség elterjedtségére a trópusi országokban, de a vérből végzett szűrővizsgálatok alapján jelentős gyakoriságra kell gondolni, jóllehet az egyes vizsgált országok, területek között nagy eltérések lehetnek. Madagaszkárban a felnőtt kórházba került lakosság 24,5%-a bizonyult szeropozitívnak (fertőződött a kórokozóval). Bangladesben a prostituáltak több mint felét találták szeropozitívnak. A kórokozó behatolási helyén fekély alakul ki, amely általában minimálisan érzékeny. Férfiakban többnyire a fityma bőrén, nőkben a nemi szerveken észlelhető. A kifejlődő nyirokcsomó-duzzanat általában kétoldali. A másodlagos szifilisz kb. 3-6 héttel a nem kezelt elsôdleges szifiliszt követően alakulhat ki. A bőrkiütés nem viszket vagy csak minimálisan. Harmadlagos vagy késői szifilisz az összes fertőzött kb. harmadában alakul ki. Ebben a fázisban ún. gummák (nagyobb csomók), idegrendszeri tünetek, szív- és érrendszeri szövődmények, csontelváltozások alakulnak ki. Terhesek szifilisze esetén az újszülöttben veleszületett szifilisz fejlődik ki. Az ún. korai veleszületett szifilisz a születést követő első 3 hónapban jelenik meg. Jellemzője az alacsony születési súly, a hólyagos bőrkiütések, sárgaság, vérszegénység, máj- és lépnagyobbodás, tenyéri-talpi hámlás, állandó orrfolyás, amely időnként véres lehet. A hosszú csöves csontok csonthártyagyulladása észlelhetô. A késői veleszületett szifilisz tünetei később, gyermekkorban vagy fiatal felnőtt korban alakulnak ki. A klinikai kép megfelel a harmadlagos szifilisz tüneteinek. Csont- és fogabnormalitások, szemelváltozások, a nyolcadik agyideg károsodása miatt süketség, idegrendszeri elváltozások, ún. tabes dorsalis (ejtsd: tábesz dorzálisz) alakul ki. A feltételezett diagnózis bizonyítása a rendelkezésre álló szerológiai vizsgálatokkal történik. A gyógyítása antibiotikumok adásával történik.