Utazás-egészség

Elsősorban attól függ, hova utazik a turista, mivel az egyes betegségek előfordulása igen eltérő az országok között. Az ún. fejlődő országokban számos fertőzô betegség megtalálható, ezért célszerű a már korábban megkapott védőoltások megújítása is, (pl. gyermekbénulás, tetanusz stb.). Természetesen figyelembe kell venni, milyen körülmények között történik az utazás, mivel – ahogy már említettük – a luxusszínvonalú körülmények nagymértékben csökkentik az egyes fertőző betegségek kialakulásának a lehetőségét. 1. Járványos májgyulladás (hepatitisz A) elleni gammaglobulin:
A hepatitisz A-vírus (HAV) a világ számos országában megtalálható, és különösen gyermekek kitettek nagyobb kockázatnak. 

 •A gyermekeket 2 éves kortól javasolt beoltani (2 éves kor alatti beadása nem javasolt!), a szokásos 2 adag egyikét már az utazás előtt 4 héttel célszerű beadni, míg az emlékeztető dózis adására 6 hónap múlva kerülhet sor. 2 éves kor alatt gammaglobulin adása indokolt, de figyelni kell, hogy az élő vírust tartalmazó oltás (pl. kanyaró, bárányhimlő) és a gammaglobulin adása között legalább 3 hónap kell elteljen. Gammaglobulin nem adható MMR (kanyaró, mumpsz, rózsahimlő) oltás után 2 hétig és bárányhimlő-vakcináció után 3 hétig. Amennyiben ez mégis megtörtént volna, a gyermekeket az adott vírus vakcinával újra kell oltani.

  •Felnőttek esetében a gyermekek oltásához hasonlóan az első dózist az utazás előtt 4 héttel kell beadni, a második adagot fél év elteltével. Ekkor kb. 10 évre szóló védettségre lehet szert tenni.

  •Terheseknek, időseknek, immungyenge állapotban lévőknek is ajánlott a beadása. 2. Vérrel és szexuális úton terjedő májgyulladás (hepatitisz B) A fejlődő országokban igen elterjedt, és a vírushordozók számát 200-300 millióra becsülik.

  •A gyermekek a közepesen vagy erősen fertőzött országokba utazás esetén ki vannak téve a vérrel való szennyeződésnek baleset vagy játék során, esetleg a helyi lakossággal való szorosabb kapcsolat következtében (pl. bőrsérülés), ezért célszerű védőoltásban részesíteni őket.

  •A felnőttek közül az utazás szempontjából rizikócsoportba tartoznak: a HbsAg pozitív szexuális partnerrel bírók, az intravénás kábítószerhasználók, az egyéb nemibetegségben szenvedôk (pl. szifilisz). Idetartoznak a férfi homoszexuálisok, a gyakori vérátömlesztésben részesülő betegek, a művesekezeltek és mindazok, akik foglalkozásuk következtében kitettek a vérrel történő szennyeződésnek vagy vérrel szennyezett eszközzel történő balesetnek (tűszúrás stb.), pl. az egészségügyi dolgozók és mindazok, akik hosszabb időt töltenek erősen járványos területen. Ha a gyermekek (és felnőttek) nem kapták meg az alapimmunizációt, a megfelelô szintű védettséghez 3 oltás beadása szükséges, ami kb. 20 évre szóló védettséget eredményez. Az alábbi oltási sémák szerint lehet adni: 0., 1., 6. hónap, 0., 2., 4. hónap, 0., 1., 4. hónap.

  •Ma már lehetséges a hepatitisz A- és B-vírus ellen együttes oltás adása is, mely vakcinakombináció adása a következő módon zajlik: 0., 1. és 6. hónap. 3. Diftéria (torokgyík), tetanusz, pertusszisz (szamárköhögés) vakcina (DTaP, régebben DiPerTe oltásnak hívták): Különösen azokban az országokban terjedtek el, ahol alacsony az immunizációs szint. A DTAP-oltás hazánkban a gyermekek számára kötelező.

  •A gyermekek beoltása akkor a leghatékonyabb, ha a gyermek az első évben 3 DtaP-oltást kap, de még inkább, ha négyet. A csecsemő 6-8 hetes korában be lehet adni az első DtaP-oltást, majd a többit 4-8 hetes idôközökkel. A negyedik emlékeztetô dózist a harmadik oltást követően 6-12 hónap múlva kell beadni, 15 és 18 hónapos kor között. Utazás esetén, ha a vakcinálást gyorsan kell elvégezni, figyelembe veszik, hogy két vakcina beadása még kevés, és legalább 3 adag kell a megfelelô védettségi szint eléréséhez. Gyermekeknek célszerű az ún. Haemophilus influenzae b konjugált vakcinát is beadatni.

  •Felnőtteknek TD-oltás (tetanus, diftéria) adható emlékeztető dózisként az utazás előtt 4-6 héttel. Terhesség vagy szoptatás nem jelent ellenjavallatot.

4. Poliovakcina (gyermekbénulás elleni oltás): Ázsiában és Afrikában nem ritkaság a poliomyelitis. Kisebb esethalmozódásokat is észleltek 2005-ben. A polio elleni védőoltás a korhoz kötött oltási rendben 4 inaktivált poliooltást jelent a 2, 4 és 6- 18 hónapos korban, valamint a 4 és 6 éves kor között. Ha sürgősségi vakcináció szükséges, az oltások közötti minimális különbség 4 hét legyen. Felnőtteknek az indulás előtt egy emlékeztető dózist kell beadni.

5. Morbilli, Mumps, Rubeola (MMR) (kanyaró, mumpsz, rózsahimlő) a fejlődő országokban a legnagyobb veszélyt a morbilli (kanyaró) jelenti. A parotitisz (mumpsz) és a rubeola (rózsahimlő) nem gyakori. A háromkomponensű MMR-oltáson kívül monovalens, (egykomponensű) vakcinák is léteznek. Ez az oltás is a korhoz kötött vakcinálási rendbe tartozik, az első oltást 12 hónapos korban kell beadni, míg a másodikat 4 és 6 éves kor között. Ha az első vakcinálásra 12 hónapos kor felett kerül sor, a második dózist 4 héttel az első után be lehet adni. 6-11 hónapos csecsemőknek az utazás elôtt lehet egy dózist beadni, de ezt nem szabad a szokásos oltási sorozat részeként számon tartani. Ha MMR nem érhető el, monovalens oltásokat kell beadni az utasítás szerint, de késôbb szükség lesz még a két MMR-oltásra. Erősen endémiás országokba indulás előtt felnőtteknek célszerű egy emlékeztetô dózist felvenni.

6. Pneumococcus (a leggyakrabban tüdőgyulladást okozó baktérium) vakcina: A Streptococcus pneumoniae (a baktérium neve) vakcina nemcsak utazással kapcsolatban fontos, hanem azért is, mert a kórokozó gyermekben és felnőttben egyaránt a világ minden táján súlyos megbetegedéseket okozhat (tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás). A jelenleg elterjedt vakcinák: a konjugált pneumococcus-vakcina (PCV7), amelyet már kisgyermekkorban is lehet alkalmazni, valamint a pneumococcus poliszacharida-vakcina (PPV23), mely csak két éves kor felett hatékony.

  •Gyermekeknél az első oltási sorozat (PCV7) 3 dózisból áll, 2, 4, és 6 hónapos korban kell beadni és egy emlékeztető dózist 12-15 hónapos kor körül.

•Felnőttek esetén célszerű az influenzaoltással együtt alkalmazni, illetve minden 65 éven felüli személynek beadni. Ajánlatos minden olyan egyént beoltani, aki valamilyen krónikus betegségben szenved (szív-, tüdő-, cukorbetegség, alkoholizmus, léphiány, AIDS, gyengült immunvédekezési képesség esetén). 5 éven át nyújt védettséget.

7. Influenzavakcina: Az influenzaszezon a déli féltekén áprilistól szeptemberig tart, de a trópusi országokban egész éven keresztül előfordul. A leggyakrabban használt oltás a három komponensű inaktivált vakcina (TIV) és az élő, gyengített, orrba adandó vakcina (LAIV, Magyarországon nincs forgalomban). Javasolják, hogy minden 6–23 hónapos gyermek évente kapjon TIV-oltást és krónikus alapbetegségben szenvedő idősebb egyéneket is tanácsos évente beoltani.

8. Tífuszvakcina: A hastífusz a fejlődő országokban igen gyakori megbetegedés, fertőzött ételekkel, italokkal terjed, elsősorban rossz higiéniai viszonyok között. Kétféle védekezési lehetőség van: az ún. Vi kapszuláris poliszacharidot tartalmazó (ViCPS) oltóanyagot izomba kell adni, míg az élő, gyengített Ty21a vakcinát szájon át kell beszedni. Mindkét vakcinával kb. 50-80%-os védettség érhető el. Az izomba adandó oltóanyagot 2 éves kortól lehet adni és az emlékeztető dózist 2 évvel késôbb. A szájon átalkalmazott vakcina 6 éves kortól adható: 4 kapszulát legalább egy héttel az indulás előtt kell bevenni másnaponta. Mindkét eljárással kb. 5 évre szóló védettség érhető el. Felnőtteknek kiutazás előtt egy emlékeztetô dózis felvétele célszerű.

9. Meningococcus (járványos agyhártyagyulladás) vakcina: A betegség elsősorban gyermekekben és fiatal felnőttekben alakul ki, magas halálozással jár. A Szaharától délre elterülő országokban a száraz évszakban jelentős járványok alakulhatnak ki. Szaud-Arábiában a mekkai zarándokoktól megkövetelik a meningococcus elleni vakcinálást. Az Európában elterjedt B típusú meningococcus ellen nincs megfelelô oltóanyag, de a többi ellen (A, C, Y, W-135) egy-, ill többértékű oltóanyagok is kaphatóak. Járványos helyre utazó gyermekeknek vagy fiatal felnőtteknek mindenképpen ajánlott az oltás felvétele. Az oltás 2 éves kor felett adható, és 3 évig ad védettséget.

10. Japán B-enkefalitisz (agyvelőgyulladás) Az Ázsiában és a Csendes-óceán peremén endémiás betegség elsôsorban gyermekeket betegít meg, és kb. 30%-os halálozással jár. A megbetegedett túlélôk 50%-ában alakulnak ki maradandó idegrendszeri károsodások. Rövid ideig városi körzetben tartózkodók esetén a betegség megszerzésének valószínűsége csekély. Hosszabb vidéki tartózkodás esetén viszont jelentős, ezért a védőoltás felvétele javasolt. A JE-vakcináció 3 oltást igényel a 0., 7. és 30. napon. Gyermekeknek 1 éves kortól adható. Kb. 3 évre szóló védettséget ad az oltás.

11. Rabiesz (veszettség) oltás akkor szükséges, ha a turista olyan területre látogat, ahol a vadon élô és/vagy a háziállatok körében gyakori a veszettség, vagy ha valamilyen állat megharapta. Az oltásokat a 0., 7., 21. és 28. napon kell beadni. A vakcinálással 2 éves védettséget lehet szerezni. Az oltás 1 éves kor felett adható. A maláriaprofilaxis megkezdése előtt 1 hónappal be kell fejezni a vakcinálást.

12. BCG-oltás (tuberkulózis, tbc): A gyermekkorban beadott BCG-oltás elvileg egy életre szóló védettséget nyújt. Azoknak ajánlott emlékeztető oltás felvétele, akik hosszabb időre olyan országba készülnek, ahol magas a tbc-fertőzöttség.

13. Lyme-kór elleni védőoltás ma még nem áll rendelkezésünkre. Az USA-ban az ottani törzsekre már kifejlesztettek védőoltást, de hatékonysága nem teljesen meggyőző, és más törzsekre egyáltalán nem hat. 15 éves kor alatt adása nem ajánlott.

14. Sárgaláz (yellow fever) elleni oltás: Rendkívül hatékony (csaknem 100%-os védettséget nyújt), míg védettség nélkül a betegség gyakran végződik halállal. Azon országokba utazóknak javasolt, ahol nagy a sárgaláz-fertőzöttség veszélye. Sok országba való belépés feltétele az oltási igazolvány bemutatása. Tudni kell azonban, hogy azon országokba utazóknál, ahol a sárgaláz nem endémiás, ott is kialakulhat a sárgaláz. Ennek az az oka, hogy sok országba a fertőzés a fertőzött emberek vérével kerül be, és terjed el a vírus más hordozókban (szúnyogok), amelyek tovább terjesztik a kórt. 9 hónapnál fiatalabb csecsemôk, terhesek, tojásallergiások, valamint HIV-pozitív egyének nem kaphatják az oltást. Nekik erről orvosi igazolást kell bemutatniuk. A védőoltással kb. 10 évre szóló védettség érhetô el. A sárgaláz elleni védôoltások beadási kötelezettségérôl szóló összefoglaló táblázatot lásd a Mellékletben.