Utazás-egészség

Már az utazás tervezésénél figyelemmel kell lennünk arra, hogy ha olyan országba utazunk, ahol a repülőtér magasan fekszik, pl. bizonyos dél-amerikai országokban, az arra érzékenyekben vagy szívbetegségben szenvedőkben légszomj alakulhat ki. A magassági betegség vagy hegyi betegség, kialakulásának határát 2400 méter magasságra teszik. A betegség alapja, hogy a magasság emelkedésével a levegőben levő oxigén nyomása csökken, és oxigénhiány lép fel. A hegyi betegség kialakulása összetett, legfontosabb eleme az oxigénhiány, de szerepet játszik benne a hideg és a kiszáradás is, mert a levegő nedvességtartalma alacsonyabb a magasban. A heveny hegyi betegség (acute mountain sickness = AMS) kialakulásának leggyakoribb tünetei a fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, fáradékonyság, légszomj, álmosság, ásítozás, étvágytalanság, ún. periodikus légzés kialakulása, álmatlanság, arc-, láb-, kézdagadás. Sajnos, azonban előre nem lehet megmondani, hogy kikben fognak ezek a tünetek megjelenni, mert egyénenként változó, hogy mely magasságnál következik be a hegyi betegség. Hajlamosító tényezôk: krónikus tüdő- vagy szívbetegség fennállása, dohányzás, erős fájdalomcsillapítók szedése. Teendő: visszaereszkedés az adott magaslatról és 2-3 nap további akklimatizáció javasolt (naponta kb. 300 m szintemelkedéssel).