Mennyire terjedt el a szifilisz (vérbaj), mirôl ismerhetô fel, és hogyan lehet védekezni ellene?
A szifilisz (vérbaj) lehetőségére akkor kell gondolni, ha a nemi szerveken (de másutt is lehet, pl. szájban, végbélben, bőrön, illetve minden olyan felületen, ami kapcsolatba kerülhetett fertőzött személlyel) fekélyek alakulnak ki. Ezek nem fájnak, és nem jelentkeznek általános tünetek sem. Nincsenek pontos adataink a betegség elterjedtségére a trópusi országokban, de a vérből vizsgált ellenanyagszint-vizsgálatok alapján jelentős gyakoriságra kell gondolni, jóllehet az egyes vizsgált országok, területek között nagy eltérések lehetnek. Madagaszkárban, a felnőtt kórházi betegek körében 24,5%, Bangladesben a prostituáltak több, mint felét találták szeropozitívnak. Az átlagos lappangási idő 30 nap. A fekély, amely a kórokozó behatolási helyén alakul ki, általában minimálisan érzékeny. A kifejlődő nyirokcsomó-duzzanat általában kétoldali. A másodlagos szifilisz kb. 3-6 héttel a nem kezelt elsődleges szifiliszt követően alakulhat ki. Testszerte foltos, a bőrből kissé kiemelkedő kiütések alakulnak ki. Harmadlagos vagy késői szifilisz az összes fertőzött kb. harmadában alakul ki. Ebben a fázisban ún. gummák (csomók), idegrendszeri tünetek, szív- és érrendszeri szövődmények, destruktív csontelváltozások alakulnak ki. Terhesek szifilisze esetén az újszülöttben veleszületett szifilisz fejlôdik ki. Jellemzője az alacsony születési súly, bőrkiütések, sárgaság, vérszegénység, máj-lép megnagyobbodás. A feltételezett diagnózis bizonyítása a rendelkezésre álló szerológiai (labor) vizsgálatokkal történik. A szifiliszt hatékonyan lehet kezelni egyes antibiotikumokkal. Oltóanyagot a szifilisz ellen előállítani még nem sikerült, és megelôzése is csak az óvszer használatával lehetséges.