|
Jelenthet-e azonnali életveszélyt a hegyi betegség? |
|
|
Igen. Az azonnali életveszélyt a gyorsan kialakuló tüdővizenyő, illetve az agyödéma jelenti.
•A heveny tüdővizenyő (High Altitude Pulmonary Edema = HAPE) kialakulásának tünetei a hirtelen kialakuló köhögés és a habos, gyakran kissé véres köpetürítés, illetve a súlyos légszomj. A tüdőgyulladástól – többek között – a láz hiánya különbözteti meg. Ez az állapot azonnali beavatkozást igényel! Oxigénbelégzés és gyógyszerek (nitrátok) adása jó hatású, a beteget alacsonyabbra kell szállítani, amennyire csak lehetséges. Már 300 méter magasságcsökkentés javít a helyzeten.
•A másik súlyos állapot a magassági agyödéma (High Altitude Cerebral Edema = HACE) mely nem ritkán tüdővizenyővel társul, de külön-külön is kialakulhatnak ezek az életveszélyes szövődmények. A veszélyesség abban rejlik, hogy a magasság hatására a csökkent oxigénnyomás miatt az agyszövet folyadékot (vizet) vesz fel, ami tõl a térfogata megnövekszik, ödémás lesz. Ennek következtében az agy fontos részei nekiszorulnak a csontoknak, a fokozott nyomás miatt fontos funkciók működésképtelenekké válnak, és a beteg meghal. Orvosi nyelven ez a jelenség a beékelődés, vagyis az agyszövet nekiszorul a gerincvelő eredésénél levő nyílásnak (öreglyuk), és emiatt az ott elhelyezkedő légzőközpont megsérül, ami légzésbénuláshoz vezet. A legfontosabb jelei a fejfájás, végtagműködési zavarok, zavartság, hallucinációk és eszméletvesztés. Mivel hasonló tüneteket okozhat a kihűlés is, először nézzük meg a beteg testhőmérsékletét. A beteg azonnali levitele az elsődleges feladat, illetve szteroid gyógyszerek (dexamethason) adása életmentő lehet.
|