Utazás-egészség

Szérum hepatitisz, inoculatiós hepatitisz vagy hosszú lappangási idejű hepatitisz, a vírus azonosítása előtt ennek alapján tudták elkülöníteni a hepatitisz A-tól. Az átvitel vérrel, ill. szexuális úton történik, de a fertőzött anyáról a gyermekre történő átvitel is gyakori. A fertőzöttek egy részében a vírushordozás tartósan megmarad. Magyarországon a HBsAg- (a B-vírushordozás jele) hordozók aránya 1% alatt van, de a Távol-Keleten 5-15% körüli. Az átfertőzöttség aránya trópusi országokban igen jelentős. Ghánában pl. 18 éves korra eléri a 80%-ot. Hasonlóképpen magas az átfertőződés aránya más trópusi országokban is, de eltéréseket találtak a falun, ill. városban lakók között, valamint az egyes törzsek között is. Tartós vírushordozás figyelhető meg az alkoholisták jelentős részében, valamint az intravénásan kábítószert fogyasztók, haemodializáltak, Down-kórosok és rosszindulatú haematológiai betegségek eseteiben, ill. a hemofiliások körében is. A krónikus hepatitisz B-vírusfertőzöttek között az elsődleges májrák kialakulásának veszélye kb. 10-300-szor nagyobb, mint az egyéb populációban. A lappangási idő 30-180 nap körül változik, átlagosan kb. 4-12 hét. A betegség tünetei hasonlóak a hepatitisz A-nál leírtakhoz, bizonyos tünetek intenzitása erősebb lehet. Igen intenzív ízületi fájdalom jelentkezhet a betegség korai szakaszában. Amikor májfunkció-eltérés még nem észlelhető, előfordul, hogy a beteget reumatológiai osztályon kezelik, amíg a kialakuló sárgaság és májfunkció-eltérés nem mutatkozik. Gyakran más toxikus tünetek is kialakulhatnak, pl. erős hányás, fejfájás. Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok a hepatitisz A-nál leírtakhoz hasonlóak. A betegség lefolyása általában jóindulatú, de a felnőttkori hepatitisz B-fertőzöttek 5-10%-ában krónikus hepatitisz, majd májzsugorodás alakul ki. A fertőzött anyától hepatitisz B-t kapó csecsemőkben kb. 80-90% valószínűséggel alakul ki krónikus hepatitisz, ill. májzsugor.