Utazás-egészség

Az 1970-es évek közepétől nagymértékben elterjedt Ázsiában és az amerikai kontinensen is. A betegség elterjedése részben összefügg azzal, hogy az betegséget terjesztő szúnyog kiirtására irányuló programokat a 70-es évek közepén megszüntették. Másrészt az eldobált autógumikban és konzervdobozokban felhalmozódó csapadékvíz kiváló tenyészhely a szúnyogoknak. A vérzéses Dengue-lázat először a Fülöp-szigeteken figyelték meg, és a hetvenes évek végére az érintett délkelet-ázsiai országokban a kórházba kerülés és a halál vezető oka lett a gyermekek körében. Jelenleg kb. 2,5 milliárd ember él Dengue-endémiás területen, és több megbetegedést, ill. halálesetet produkál, mint az összes többi arbovírus együttesen. A terjesztő szúnyogfajta jellegzetessége, hogy több emberbôl is szívhat vért, ezért nem ritka, hogy egy családon belül több megbetegedés is előfordul. A fertőzött szúnyog csípését követő lappangási idő kb. (3-14 nap). A lappangási periódust követően nagyon változatos kórkép bontakozhat ki, amely az enyhe, nem specifikus tüneteket produkáló lázas betegségtől kezdve a súlyos, vérzéses lázig minden lehet. A lappangási időt követően hirtelen magas láz, szem mögötti fájdalom, erôs csontfájdalmak kezdődnek, amelyek intenzitása miatt a betegséget breakbone disease-nek (csonttörő betegség) is nevezik. Hányinger, hányás, relatíve lassú szívműködés, kötôhártya-belövelltség alakul ki. A láz az első néhány nap után 12-24 órára megszűnhet, majd újra emelkedik. A láz kezdetekor diffúz arcpír észlelhető, majd foltos-kiemelkedő kiütések jelennek meg a betegség kezdetét követően 2-6 nap múlva. A kiütések elsősorban a törzsön kezdődnek, majd a végtagokra terjednek.Vérzéses megjelenés elsősorban kisebb gyermekekben fordul elő, és különböző súlyosságú lehet. A betegség gyógyítására nem áll rendelkezésünkre hatékony gyógyszer, csak tüneti kezelésre szorítkozhatunk. Intenzív kísérletek folynak hatékony vakcina előállítására. Magyarországi behurcolása sem ritka, sőt kórházi Dengue-láz eset is előfordult.