Utazás-egészség

 
Az emberek vándorlása, mozgása, utazása a mindennapi élethez tartozik ősidők óta, hiszen még a vadászó-gyűjtögető életmód során is jelentôs távolságokat kellett megtenni az élelemért. Késôbb az emberi populáció növekedése, a nomád életforma, illetve a népvándorlások és a háborúk is jelentős tömegek mozgásával jártak, és bizonyos történelmi helyzeteket, csatákat, gyakran nem bölcs hadvezérek, hadseregek döntöttek el, hanem a pusztító járványok. Birodalmak sorsát is számos esetben járványok határozták meg. Már az ókori görögök megfigyelték, hogy elôször Pireus kikötővárosának lakossága kapta meg azokat a betegségeket, amelyek korábban a távoli Egyiptomban és Etiópiában pusztítottak. Történelmi feljegyzések tanúsága szerint az 1320-as évek körül a Góbi sivatagból elinduló pestisjárvány kb. 30 év alatt ért el Európába, valószínûleg Caffa városának genovai védői közvetítésével, akik a várban kitört pestisjárvány elôl menekülve vitték be a fertőzést Európába. A vár védői az ostromló tatár seregek pestisben meghalt katonáitól kapták a fertôzést, akiknek holttestét az ostromlók a várba dobálták.